Belépés Regisztráció

Zámbó-Ker

Cserépkályhák - Kandallók - Kiegészítők
bemutatóterme és szaküzlete
Minden egy helyen, ami hagyományos fűtés, fatüzelés
Telefon: +36 22/510-124
Fax: +36 22/510-129
E-Mail: info@zamboker.hu

Szakmai tanácsok

A kéményekről


A kémény egy olyan szerkezeti elem, ami elvezeti a füstgázokat, ezen kívül biztosítja az égéshez szükséges levegőt is. A füstgázok felfelé szállnak, aminek a következtében szívó hatást váltanak ki a tűztérben. Ezt a hatást huzatnak vagy kéményhuzatnak nevezünk, biztosítja az égéshez szükséges levegőt a tűztérajtón vagy a levegőztető nyílásokon keresztül.

A huzat mértékét befolyásoló tényezők:

  • a kéménybelső súrlódási ellenállása
  • a kémény magassága
  • a kémény keresztmetszete (a kör keresztmetszetű kerámiabélésű kéménynek lényegesen jobb az áramlási tulajdonsága, mint egy négyszög keresztmetszetű falazott kéménynek)
  • a füstgázok és a külső levegő hőmérsékletkülönbsége
  • az állandó légnyomás és a külső légmozgás


Építési engedélyt csak szigetelt, kerámia béléscsővel ellátott, vagy szerelt kéményre kaphatunk. Azonban a régebbi kémények többsége falazott kémény.

Hátrányai a falazott kéménynek:

  • keresztmetszetük, mert az rendszerint nem kör, hanem négyszög vagy téglalap alakú
  • nem szigeteltek, tehát a kandalló és cserépkályha kilépő hőmérséklete nem elég magas ahhoz, hogy a kéményt megfelelő hőmérsékletre melegítse és ott is tartsa. A füstgázokból kicsapódó pára miatt, kormos, kátrányos lé jelenik meg a kémény falán. A kicsapódott nedvesség olyan savakat tartalmaz, amelyek kikezdik a kémény kötőanyagát, sőt a téglát is, ami legrosszabb esetben a kémény ledőléséhez vezethet. Ezen a kémény a kátrányt magába szívja és előbb utóbb sötét foltok jelennek meg a falon, amit szinte semmilyen módon nem lehet eltüntetni onnan.
  • ha a kémény belső felületének nem megfelelő az elsimítása, ez okozza a füstgázok turbulenciáját, ami pedig még egy megfelelő keresztmetszetű és magasságú kémény huzatát is képes annyira rontani, hogy képtelen lesz a rá kötött cserépkályha vagy kandalló a megfelelő teljesítményt nyújtani, nem lesz megfelelő benne az égés, ami miatt olyan égéstermék kerül a füstjáratokba ami nem ég el, így a kandalló vagy a cserépkályha hamar elkoszolódik, visszafüstöl, végül pedig tönkremegy.

Egy kerámiacsöves, megfelelően méretezett, szerelt kémény a tüzelőberendezés hatékonyabb működését eredményezi. Hosszú távon behozza az árát, ezért ha tehetjük, ilyen kéményt építtessünk. Ha látvány ajtót szeretnénk, akkor ennek építése elengedhetetlen, mert egy kör keresztmetszetű 180-200 mm átmérőjű kémény tudja biztosítani azokat a követelményeket, amelyek mellett a kandalló vagy cserépkályha működni tud, anélkül hogy minden ajtónyitáskor pöffenetet küldene vissza a lakótérbe. A legjobb, ha szakembert hívunk és ő méretezi a kéményt az elképzelt tüzelőberendezés méreteihez.


Kemencék

A külső kemencék nem sorolhatók a kályhák közé, de ma már a legtöbb kályhás készíti őket. Hagyományosan ezek a kemencék a nyári kenyérsütés eszközei voltak, és az udvar valamelyik szegletében álltak. Amikor a lakóházban lévő kemencéket kezdték elbontani, az udvari kemencék szerepe megnőtt, télen-nyáron itt sütötték a kenyeret.


Előnyeik:

  • nem foglalták a helyet a házban
  • nyáron nem fűtötték fel a lakást


Hátrányuk:

  • hidegben és rossz időben kellemetlen volt a használatuk


Ezeket a kemencéket napjainkban már csak a szabadidő kellemes eltöltéséhez építik, a vendéglátásban azonban ennél fontosabb szerepet is kaphatnak.


Az egyszerűbb külső kemencék kémény nélkül épültek, alakjuk kerek vagy kerekded volt, boltozatukat az Alföldön magasabbra, az ország többi részén alacsonyabbra építették. Az igényesebben kivitelezett külső kemencék szája előtt kisebb kémény magasodott, hogy ne az asszonyok arcába csapódjon a füst. A kemencét a kémény nyílásán át fűtötték, a kitóduló füst pedig a kéményen keresztül távozott.
Tábori kemencének vagy bakterkemencének hívták azokat a téglából falazott, boltozott szabadtéri építményeket, amelyek a XIX-XX. században alakultak ki. Nevük onnan ered, hogy a falusiak a típustervek alapján megépített bakterházak udvarán láttak először hasonlókat. Az ilyen külső kemencének lapos, körte alakú belső boltozata volt, a tetején szabályozó nyílással, külsejét azonban szögletesre falazták. A kemence szája fölött kisebb kémény emelkedett. A kemencét és a kéményt cserépfedés védte az időjárás káros hatásaitól. Elsősorban ezek a kemencék felelnek meg a mai igényeknek.
A kémény aljában grillező helyet lehet kialakítani. Ha azt szeretnénk, hogy a külső kemence a társasági élet központja legyen, védőtetőt, sőt nagyobb kerti építményt is emelhetünk fölé. A nyitott kerti építménybe a kemence kéményét középre kell helyezni. A kiszélesített kémény a tetőn kívülre vezet, kandallóként, valamint grillező- és húsfüstölő helynek is használható. A kerti együttesek bővíthetők takaréktűzhellyel és szükség esetén katlannal is.


Kandalló vagy cserépkályha?

Ha érdeklődött már a téma iránt, biztos találkozott eltérő véleményekkel. Vannak akik a cserépkályhát részesítik előnyben , mások a kandalló mellett teszik le a voksukat. Azt kell mondani, hogy mindkét félnek igaza lehet. Alapvetően a választás attól függ, hogy mire is szeretnénk használni. Kívülről nézve talán nem sok különbséget veszünk észre, de ha belülről szemléjük meg őket, akkor lényeges különbségeket, ennek következtében eltérő fűtési tulajdonságokat találunk.

Kandalló:
Sokan azért választják ezt, mert hamar szeretnének meleget. Ez látszólagosan meg is valósítható, de ennek ára van. A kialakításuknak köszönhetően "hősugárzóként" működnek. Ameddig ellátjuk őket fával, a szép látvány mellett meleget is kapunk a kandallóbetétből. Mindeközben a meleg nagyobb része a kéményen keresztül akadálytalanul távozik. Sajnos ezen az sem segít, ha kályhacsempével rakatjuk körbe a kandallóbetétet. Hosszas tüzelés után, legjobb esetben is csak langyos lesz a kandallónk, mivel a csempe nem, vagy csak nagyon elenyészően képes átvenni a hőt. A csempe nincs közvetlen érintkezésben a tűztérrel és a forró égéstermékkel sem, ezért tapasztaljuk ezt a jelenséget. Ezen tulajdonságoknak köszönhetően sokkal több fát kell eltüzelnünk a kívánt meleg eléréséhez.

Cserépkályha:
Lényegesen jobb a helyzet a cserépkályháknál. Ez elsősorban a kályha belsejében kialakított füstjáratoknak köszönhető. A forró égéstermék ezeken keresztül hagyja el a kályhát, és mivel közvetlenül érintkezik a járatok falával, felmelegíti azokat. . Ez a fal samottból készül, ami jó hőálló és hővezető tulajdonságú anyag. A samottlapokon keresztül a kályhacsempék is átmelegednek, ezért rövid időn belül az egész kályha fűteni fog. Minél nagyobb tömegű a kályha, annál tovább fog fűteni, anélkül, hogy fát kellene raknunk rá. Ugyanis ha kályhánk kellően felmelegedett és a tűz is kialudt, le kell zárnunk a kályhát tehát nem, kell (és nem is szabad) tovább tüzelni. Ennek ellenére még órákig meleg marad, akár egy éjszakán át is. Azzal viszont számolnunk kell, hogy a cserépkályha esetében több idő szükséges ahhoz, hogy fűtsön. Hallani olyan véleményeket, hogy a cserépkályhákat 2-3 évente újra kell rakni ellentétben a kandallókkal. Ez egy tévhit. Egy szakszerűen megépített kályhát szinte biztos, hogy kb. 10 évig nem kell újrarakni. Ha megfelelő a kéményünk, hozzáértően vannak megépítve a füstjáratok, akkor 3-4 évente mindössze a kikormozást kell elvégeztetni, átrakni azonban biztosan nem kell. Természetesen a kályha használatától is függ az, hogy meddig tudjuk problémamentesen használni. A cserépkályhát nem szabad korlátlanul tüzelni! Ha nem vagyunk elég körültekintőek, akár szét is fűthetjük a kályhánkat, ami rengeteg bosszúsággal járhat! Az óriási hő szétrepesztheti a kályhacsempéket és/vagy a fugákat.
Arra is nagyon figyelnünk kell, hogy ne zárjuk le a kályhát, amíg az ég! A lezárással elvesszük a levegőt a kályhától, megszűnik a huzat ezért a forró égéstermék "bennreked" a kályhában és akár szét is lökheti azt, de valószínűbb, hogy korommal fogja megtölteni a helyiséget.

Érvek és ellenérvek:
Egy tűztérbetétes kandalló szerkezeténél fogva sem takarékos annyira, mint a cserépkályha, főleg ha a tűztér minősége sem az igazi. A meleget súlyánál fogva sem tartja addig, mint a cserépkályha. Az igaz, hogy rögtön meleget ad a tűztérbetét, viszont a cserépkályha átmelegedésére várni kell első begyújtás esetén 2,5 órát, folyamatos napi tüzeléskor ez az idő rövidül 1,5 órára. Utána viszont lényegesen tovább tárolja a meleget, mint a kandalló, mert a cserépkályha sugárzás és vezetés útján adja le a hőt környezetének. Előnye, hogy a meleget időben egyenletesen osztja szét, intenzív fűtés esetén a kályha meleget halmoz fel, majd a tűz gyengülése és a kályha lezárását követően a meleget egyenletesen adja le, nem úgy mint a vaskályha ami begyújtás után szinte elviselhetetlen meleget ad le közvetlen körülötte, ezért túl nagy hőmérséklet különbség keletkezik a mennyezet és a padló között. A kandalló tűztér súlya 100-150kg körüli, míg a cserépkályháé belső anyagokkal együtt 500-1800kg is lehet. A másik érv, ami a kandalló mellett szólhat, hogy a cserépkályhát át kell rakni. Viszont a szakszerűen megépített helyesen használt kályhát csak 8-12 évente kell átépíteni, ennyi idő után ugyanis a belső samottok hőtároló képessége elfárad, és nem tartja a meleget megfelelően a kályha. A cserépkályhát 3-4 évente kormoztassuk ki, ez lényegesen kisebb művelet, mint az átrakása. A kandallótűzterek nagy látványablakkal rendelkeznek, jobban élvezhető a tűz látványa, de manapság már cserépkályhákat is építhetünk nagyobb látványablakkal, persze ehhez megfelelő átmérőjű kémény kell. Főfűtési rendszernek mindenképpen a cserépkályhát ajánlanánk a jövendő építőknek, természetesen megfelelő méretben megépítve, melyet egy kályhás szakember ki tud számolni. Hiszen a túl kicsire méretezett cserépkályhával nem fogjuk a megfelelő hőmérsékletet elérni a helyiségünkben. Ha nincs elég idejük és nem rendszeresen szeretnék használni a kályhát, de gyorsan meleget szeretnének, kiegészítő fűtésre kiválóan alkalmas egy jó minőségű, megfelelő teljesítményű tűztérrel ellátott kandalló, amit természetesen többféle anyaggal is burkolhatunk, pl.: kályhacsempe, gránit, márvány, mészkő, tégla vagy akár vakolt is maradhat a felülete.
Összességében nem lehet pálcát törni egyik típus felett sem. Aki gyors meleget szeretne nagy területre eljuttatni az nyugodtan válassza a kandallót. Viszont aki tartósan fűteni szeretne, annak mindenképpen a cserépkályhát javasoljuk.


Előforduló hibák

Rendszertelen fűtés esetén előfordulhat, hogy az ajtón a kályha visszafüstöl.

Ilyenkor ajánlatos a kaminajtón keresztül a kéményt felmelegíteni. Erre a célra használjunk néhány lazán összegyűrt újságpapírgalacsint, illetve, puha vékony fát, ami hirtelen nagy lánggal ég.

A kémény felmelegedése megszünteti a hideg légdugót és újra megindul a huzat, amely biztosítja a folyamatos füsteltávozást.

Szakemberajánló Feliratkozás a hírlevélre
GY.I.K. | Szállítási feltételek | Adatkezelési tájékoztató | Vásárlási feltételek
© Copyright 2013 Zámbó-Ker Kft. Minden jog fenntartva.
Cím: H-8000 Székesfehérvár, Kálmos utca 2. Telefon: +36 22/510-124 E-Mail: info@zamboker.hu
Készítette: GlobalWeb Design Studio